Nagy többséggel adott elvi támogatást a képviselő-testület a 3111-es út térségét is érintő fejlesztési elképzelések további kidolgozásához szeptember 17-i ülésén. A döntés még nem konkrét beruházások megvalósításáról szól, de most már elkezdődhet az a tervezési és egyeztetési munka, amelynek során részletes fejlesztési koncepció készül. Ezt később látványtervekkel együtt a lakosság is megismerheti és véleményezheti.
Egy jelentős gyömrői ingatlanvagyonnal rendelkező fejlesztő kereste meg Gyömrő Város Önkormányzatát a tulajdonában álló területek hasznosítására vonatkozó elképzeléseivel. A fejlesztési lehetőségek elsősorban a Gyömrőt Maglóddal összekötő 3111-es út (ez a gyömrői Dózsa György út folytatása, ami a Liget lakópark mellett halad) térségét érintik. A magánberuházó felvetései között kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági funkciók megjelenése, valamint egy idősek otthona kialakításának lehetősége is szerepel. A korábbi valótlan hírekkel ellentétben viszont a koncepció lakóházakat és munkásszállót nem tartalmazhat.
A képen a vállalkozó által készített - az önkormányzat által még jóvá nem hagyott - fejlesztési terv módosított változata látható. A terven eredetileg logisztikai park is szerepelt, de az önkormányzat azt nem engedi megvalósítani, így lekerült a tervekről.
A képviselő-testület szeptember 17-i ülésének egyik fontos kérdése ezért az volt, hogy az önkormányzat támogatja-e a fejlesztési elképzelések részletesebb kidolgozását és a további egyeztetések folytatását.
Nagy többség támogatta a részletes terv kidolgozását
A képviselő-testület döntő többsége elvi támogatását adta a fejlesztési elképzelések további kidolgozásához. A támogatás nem kötődött egyetlen politikai oldalhoz sem, eltérő politikai hátterű képviselők egyaránt igennel szavaztak. A Jó Itt Élni frakció képviselői sem voksoltak egységesen, voltak közülük, akik támogatták a továbblépést, míg mások nem. A döntés így valóban frakcióhatárokon átívelő többséggel született meg.
A fejlesztési koncepció részletes kidolgozásának folytatását támogatta: Kisberk Szabolcs, Erdei Attila, Hochrein Gábor, Lovász László, Novák Csaba, Szekrényes Gábor, Tóth Tamás és Váradi Attila. Nem támogatta: Gyenes Levente és Répás Tamás.
Fontos ugyanakkor, hogy az elvi támogatás nem jelenti sem a beruházás, sem a jelenleg ismert fejlesztési elemek végleges jóváhagyását. A folyamat következő szakaszában részletes telepítési tanulmánytervek készülhetnek, további egyeztetések következnek, a megvalósításhoz pedig később újabb testületi döntésekre is szükség lesz.
A mostani döntés tehát arra ad lehetőséget, hogy a jelenlegi elképzeléseket továbbtervezzék, és egy szakmailag megalapozott, Gyömrő hosszú távú érdekeit, működését és a környék adottságait egyaránt figyelembe vevő koncepció készüljön.
Maglód szempontjait is figyelembe vették
A csütörtöki ülésen a szomszédos Maglód lakossága és önkormányzata is képviseltette magát. Gyömrő városvezetése fontosnak tartja, hogy egy ilyen léptékű területfejlesztésnél a szomszédos település szempontjai is megjelenjenek, hiszen annak közlekedési, gazdasági és környezeti hatásai nem feltétlenül állnak meg a településhatárnál.
Az egyeztetések eredményeként kompromisszumos megoldás született. A fejlesztés első ütemébe a vasút menti területek, illetve a 3111-es út Gyömrőről Maglód felé vezető jobb oldalán fekvő - a helyiek által csak Sír erdőként ismert - terület környéke kerülhet be. A Maglódot közvetlenül érintő további területek beépítését a mostani elvi döntés nem támogatta.
A cél az, hogy a később kialakuló fejlesztési koncepció lehetőség szerint ne csak Gyömrő, hanem a tágabb térség számára is előnyöket kínáljon. Egy új kereskedelmi és szolgáltató terület, illetve egy idősek otthona például a környező településeken élők számára is új szolgáltatásokat jelenthet, miközben új munkahelyeket teremthet a térségben.
Miért lehet fontos Gyömrőnek a gazdasági fejlesztés?
Gyömrő lakossága és lakóterületei az elmúlt évtizedekben jelentősen bővültek. Ezzel azonban nem azonos ütemben fejlődtek a helyben elérhető kereskedelmi és szolgáltatási lehetőségek, illetve a város gazdasági területei. A mostani tervezési folyamat ezért lehetőséget kínál arra is, hogy ezen az arányon változtasson a település.
A vizsgálandó szempontok között szerepel, hogy létrejöhetnek-e olyan beruházások, amelyek új üzleteket és szolgáltatásokat hoznak helybe, munkahelyeket teremtenek, és hosszabb távon bővítik Gyömrő helyi adóbevételeit.
A gazdasági fejlesztésekből származó többletbevételek növelhetik az önkormányzat mozgásterét, így több forrás juthat a városi infrastruktúra fenntartására és fejlesztésére, valamint a helyi közszolgáltatások működtetésére. A lehetséges gazdasági előnyök mellett ugyanakkor a tervezés során a közlekedési, környezeti és településképi hatásokat is részletesen vizsgálni kell.
A lakosság a konkrét tervekről is véleményt mondhat majd
A képviselő-testületi ülést követően az is eldőlt, hogy a döntési mechanizmusba bevonjuk az itt élőket, lakossági fórumon kérdezzük meg a véleményüket, és minden egyes érdemi lépés előtt tájékoztatjuk őket.
A fejlesztőtől most azt várjuk, hogy készítsen egy szakmailag megalapozott koncepciót, amit a lakosság véleményezhet. A döntés célja, hogy az érintett lakosoknak ne egy még alig körvonalazott (mesterséges intelligenciával generált) elképzelésről kelljen általánosságban véleményt mondaniuk, hanem egy olyan tervről, amelyet szakemberek dolgoznak ki és amely figyelembe veszi a városfejlesztési és a városüzemeltetési szempontokat is.
A lakossági egyeztetésre tehát akkor kerül sor, amikor már megfelelő részletességű tervek és látványtervek is rendelkezésre állnak. Így az érintettek konkrét elképzeléseket ismerhetnek meg arról, hogy az egyes fejlesztési elemek hol és milyen formában valósulhatnának meg. Ezek ismeretében mondhatják majd el véleményüket, fogalmazhatják meg aggályaikat és tehetnek javaslatokat. A lakossági fórum tehát nem pusztán a tervek bemutatását szolgálja majd, hiszen az ott elhangzó észrevételek és javaslatok a fejlesztési koncepció további alakításában is jelentős szerepet kaphatnak.