A gyömrői Tófürdő évtizedek óta a város egyik legkedveltebb helyszíne. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy a strand működtetése hosszú évek óta komoly terhet ró a város költségvetésére. Ezért a képviselő-testület a december 15-i ülésén kimondta, hogy ez nem mehet így tovább. Arról, hogy miért vált szükségessé az üzemeltetés kiszervezése, és mit nyerhet ezzel Gyömrő, illetve hogy mindez miért fájhat a névtelenség mögé bújó károgóknak Váradi Attilát, a polgármester referensét kérdeztük.
Kezdjük az elején: nagyon leegyszerűsítve mi a városvezetés terve a Tófürdővel?
Váradi Attila: A rövid válasz az, hogy az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben nyereséget kell termelni a város számára. Eddig ugyanis az önkormányzat, pontosabban a városüzemeltetés működtette a fürdőt. Bár mi szedtük a belépőket és mi adtuk ki a büféket, de mi végeztük a karbantartást és minket terhelt minden költség. Ezen fogunk változtatni.
A káptalanfüredi táborhoz hasonlóan pályázatot írunk ki arra, hogy egy piaci szereplő üzemeltesse a fürdőt. Ez a vállalkozó fizetne minden évben egy fix összeget az önkormányzatnak, cserébe ő szedné a jegyeket, ő végezné a karbantartásokat, a fejlesztéseket és ő adná ki a büféket is. Ezek a bevételek őt illetnék, ez lenne számára a biznisz.
Az önkormányzat biznisze pedig az lenne ebben, hogy mentesülnénk a fürdővel járó feladatok alól, illetve pénzügyi kiadásokkal sem kellene terveznünk. Ugyanakkor lenne egy fix évi bevételünk, ami kiszámíthatóbbá tenné a város költségvetését.
Miért kellett egyáltalán napirendre venni a Tófürdő ügyét?
Váradi Attila: Az elsődleges ok, hogy a Tófürdő működtetése hosszú évek óta veszteséges. 2022-ben több mint 3,3 millió forint mínuszt termelt, 2023-ban is közel egymillió forint volt a veszteség. 2024-ben ugyan papíron pluszban zártunk, de ez csak egy egyszeri nagyobb befizetésnek volt köszönhető. 2025-ben már ismét veszteséget hozott a strand.
A Tófürdő gyönyörű, mindannyian büszkék vagyunk rá, éppen ezért egy helyi lakosnak talán hihetetlennek tűnik, hogy a szép külcsín mögött valójában negatív a pénzügyi egyenleg. De egy ilyen helyzetben egy felelős városvezetés nem mondhatja azt, hogy „majd lesz valahogy”.
Mi áll a veszteséges működés hátterében?
Váradi Attila: Nagyrészt a korábbi városvezetés által megkötött, Gyömrő számára rendkívül előnytelen szerződések. A strand területén hét büfé működik, de az általuk fizetett bérleti díjak 2025-ben összesen még a 9 millió forintot sem érték el. Ezzel szemben a működési költségek ennek többszörösére rúgnak. Ráadásul még az elfogyasztott áramot is a város fizette a bérlők helyett. Ez nem gazdálkodás, ez pénzégetés.
Ezek a szerződések még most is érvényben vannak?
Váradi Attila: Igen. A Jó Itt Élni-féle városvezetés 2024-ben, közvetlenül a ciklus végén, pályáztatás nélkül újabb öt évvel meghosszabbította ezeket a bérleti szerződéseket. Gyakorlatilag „bebetonozta” a jelenlegi bérlőket.
Mindezek ellenére önsorsrontó lenne, ha most évekig ezen keseregnénk. Ez van. Ez most egy adottság, nekünk pedig ebben a helyzetben kell kitalálnunk valamilyen jó megoldást. Nem boszorkányüldözésre akarjuk az energiánkat fecsérelni, hanem olyan megoldásra, ami jó a városnak, jó a lakosságnak és jó a leendő vállalkozó partnerünknek is.
A lakosság egy része attól tarthat, hogy a bérbeadás a strand „eladását” jelenti. Jogos ez a félelem?
Váradi Attila: Egyáltalán nem. Senki nem akarja eladni a Tófürdőt. A tulajdon továbbra is Gyömrőé marad. Mi az üzemeltetést adnánk bérbe, pontos, szigorú feltételek mellett. Ez óriási különbség. Nem bezárni akarjuk a strandot, hanem megmenteni, és fejleszteni.
Miért nem a város fejleszti saját forrásból a Tófürdőt?
Váradi Attila: Őszintén? Mert nincs miből. Gyömrőt a korábbi vezetés csődközeli helyzetbe manőverezte. Állagmegóvásra, alapkarbantartásra még éppen van forrásunk, de komoly fejlesztésekre belátható időn belül nem lesz. A Tófürdőben viszont óriási turisztikai potenciál van, ezt viszont csak tőkével, innovációval és szakmai befektetővel lehet kiaknázni.
Mit vár el a város a leendő üzemeltetőtől?
Váradi Attila: Elég sokat. A pályázati licit minimum évi 15 millió forintos bérleti díjról indul – ez már önmagában több, mint amennyi most összesen befolyik. Ha kizárólag ezt a bérleti díjat nézzük, már ezzel is azonnal nyereségessé tehetjük a Tófürdőt, amit a korábbi városvezetésnek évtizedek alatt sem sikerült.
De nem csak pénzről van szó. Elvárjuk a leendő üzemeltetőtől, hogy a szezon négy évszakossá váljon, legyen csónakázó tó, épüljön látványszauna legkésőbb 2027-ig, emellett 2030-ig ki kell építeni a hiányzó víztisztító berendezést is, hogy a víz tisztán távozhasson a Tőzeges tó felé. Emellett nagy elvárásaink vannak a környezetvédelem, a műanyagmentesség, a repohár rendszer területén is. Ezeket nem PR-szövegnek szánjuk, hanem kötelező vállalásként kívánjuk rögzíteni az üzemeltetési szerződésben.
És mi a helyzet a gyömrői lakosokkal? Drágább lesz a belépő?
Váradi Attila: Nem. Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a Tófürdő elsősorban a gyömrőieké, ezt senki nem vitathatja. A gyömrőiek kedvezményes belépője megmarad, a tarifa legfeljebb az infláció mértékével emelhető. Ez természetesen szintén rögzítve lesz a leendő szerződésben.
Milyen távra gondolkodik a bérbeadásról az önkormányzat?
Váradi Attila: Összesen 8+8 évre adnánk ki a Tófürdő üzemeltetését. Ez első hallásra talán hosszúnak tűnhet, de egy komoly befektető csak akkor fejleszt, ha van kiszámíthatóság. Az önkormányzat elvárásai mellett fontos figyelnünk arra is, hogy a leendő vállalkozó valóban jó üzletet lásson az üzemeltetésben. Ez elemi érdekünk.
Ahogy korábban már említettem, a leendő üzemeltetőnek évente 15 milliót kell fizetnie az önkormányzat számára, emellett komoly beruházásokat, fejlesztéseket is előírunk számára. Egyértelmű, hogy ilyen nagyságú befektetett magántőke nem fog megtérülni 2, vagy 3 év alatt, de lehet, hogy még 5 év alatt sem. Szóval időt akarunk biztosítani az üzletfejlesztésre, a gyarapodásra, hogy a pályázók nyugodt szívvel tudjanak belevágni egy ilyen projektbe. Fontos hogy, az üzemeltetésben gondolkodó piaci szereplők lássák, ha pénzt és energiát áldoznak a város fürdőjére, akkor az garantáltan meg fogja érni nekik is.
Ezért gondolkodunk egy 8 éves szerződésben, amely – ha minden rendben megy – további 8 évvel meghosszabbítható. De hosszabbítani csak akkor lehet majd, ha mindkét fél áldását adja a folytatásra. Cserébe évente fejlesztési tervet kell benyújtani, amit az önkormányzat jóváhagy.
Ha romlik a színvonal, az felmondási ok. Itt nem lesz olyan hozzáállás, hogy „majd meglátjuk”.
A projektnek vannak hangos kritikusai is. Hogyan látja ezt?
Váradi Attila: Én is látom az anonim lejárató Facebook-oldalak handabandázását, találgatását, amelyek nagyon összecsengenek a korábbi városvezetés gondolataival. Csak a korábbi polgármestert tudom idézni: A kutya ugat, a karaván halad.
Akik eddig kivételezett helyzetben voltak, most elveszítik az előnyeiket. Ez van. A piaci alapú működés átlátható rendszert teremt: a büfék, üzlethelyiségek nem politikai hűség alapján dőlnek el, hanem valódi versenyben. Ez fájhat azoknak, akik eddig máshoz voltak szokva, de most egy tiszta verseny következik. Nincsenek politikai prekoncepcióink, a jelenlegi városvezetésnek az sem fájna, ha olyan vállalkozók szeretnének az önkormányzat partnerei lenni, akik a Tófürdő működésében eddig is érdekeltek voltak. Jöjjenek, örömmel tárgyalunk bárkivel! Senki sincs tiltó listán. Egyenlő feltételeket biztosító pályáztatási rendszert, egyenlő feltételeket ígértünk, ennek a megvalósítása zajlik.
Ha nagyon röviden kellene összefoglalni, mint mondana, miért jó ez az egész Gyömrőnek?
Váradi Attila: Mert a veszteség helyett végre bevétele lesz a városnak, miközben a Tófürdő megmarad közösségi térnek. Sőt, reményeink szerint színvonalasabb, modernebb és egész évben élőbb hellyé válhat. Ez nem kockázat, hanem esély. És Gyömrőnek most nagy szüksége van az ilyen esélyekre.