- Részletek
- Kategória: Turizmus
A Gyömrői Tőzeges Tó egy természetes tó. A terület különleges természeti értékkel bír, mivel a tó a környék egyik tőzegláp területén alakult ki, és a tőzeges környezet számos ritka növény- és állatfaj számára biztosít élőhelyet.
A tőzeges területek kialakulása a lecsapolt, mocsaras vidékekből ered, ahol a növényi maradványok, főként mocsári növények, fokozatosan tőzeggé alakultak. Ez a különleges élőhely lehetőséget ad számos védett és ritka faj számára, így a tavat és környezetét természetvédelmi szempontból is kiemelt területként kezelik.
A tó és környéke a helyi állatvilágnak is fontos élőhelyet ad. Számos vízi- és partimadár, például nádirigó, fecskék, vagy különböző kétéltűek, mint a varangyok is megtalálhatók itt. A terület a természetjárók, madármegfigyelők és a természetkedvelők számára egy érdekes és nyugodt hely, ahol a helyi élővilág megfigyelésére nyílik lehetőség.
Bár a Gyömrői Tőzeges Tó elsősorban természetvédelmi terület, a környék a túrázók és természetjárók számára is vonzó célpont. A tó körüli területeken sétálva és kirándulva a látogatók megismerkedhetnek a helyi növény- és állatvilággal, és élvezhetik a nyugodt, csendes környezetet. A terület igazi felüdülést nyújt a természet szerelmeseinek, és lehetőséget biztosít a szabadban való pihenésre. A Tőzeges Tanösvényen pedig rengeteg hasznos információt és tudást gyűjthet, aki végigjárja.
- Részletek
- Kategória: Turizmus
Az 1500-as évek közepén a mai templom helyén már templom állt, mely több ízben súlyosan megsérült. 1668-ban a hívők helyreállították. 1777-ben átépítették, a hátsó falát elbontották, meghosszabbították, a tetőt fazsindellyel befedték.
1806-ban súlyos viharkár érte, ledőlt a templomtorony, a szél leszakította az egész tetőt. 1819-23 között a régi templom köré (annak lebontásával), a régi kövek felhasználásával újjáépítették. 1824-ben készült el. Ekkor még alacsony tornyú hagymakupolás volt. A templomnak két bejárata volt: az egyik a Canova dombormű helyén, a másik a mostani. A templom a jelenlegi formáját 1928-ban kapta. Tornyát karcsú toronnyá építették át, bejárata oszlopos portikusszal tették hangsúlyosabbá.
Felújítások: 1928-ban felújították, ekkor készítették a toronyórát. 1946-ban felállították az orgonát. 1963-ban főként festést és kisebb javítási munkákat kapott. 1990-91-ben a tetőkijáratot felújították, ekkor a palafedést kettősfedésű, hódfarkú betoncserépre cserélték. Homlokzatjavítást, talajnedvesség elleni szigetelést, újrafestést, valamint bádogos munka felújítást kapott. Az önkormányzat díszvilágítást készíttetett.
A templom szabadon álló egyhajós, középtornyos, klasszicista stílusú épület. A régi temetődombra épült lépcsős feljárattal. Kelet felé néző főhomlokzat homorított középső része előtt portikus, négy lábazatos ión oszloppal, triglifes frízű, háromrészes párkány felett szegmentíves oromzattal. A portikus felett félköríves ablak. A főhomlokzatot kétoldalt magas talapzaton álló, lábazatos, kötényes fejezetű két-két pilaszter tagolja. Az egész főhomlokzatot összefogó, háromszögű oromzatból emelkedik a torony négy félköríves zárókővel díszített ablakkal. Az ablakok felett óra. Nyeregtetős. A téglalap alaprajzú belső teret sík mennyezet fedi. A bejárati oldalon lábazaton álló két erőteljes pillér által tartott beépített orgonakarzat. A karzat felső részén vállpárkánnyal összekötött három, félköríves nyílás, zárókővel. Fenn körülfutó párkány. A karzattal szemben, két vékony fa oszlopon álló, beépített fa karzat egyenes mellvéddel. A szószék téglából épült, klasszicizáló, hasáb alakú, háromoldalas. Padozaton álló magas talpazat felett mindhárom mellvédlapon faltükör. A középsőben fogazattal díszített ovális keretben halászok felett levéllel díszített kelyhet ábrázoló dombormű, fából.
"Búsuló géniusz" - Antonio Canova domborműve
A szószékkel szemben a falba építve tökéletesre munkált, carrarai márványból faragott dombormű van elhegyezve. Alkotója Európa XVIII.-XIX. századi klasszicista művészetének római mestere Antonio Canova. Világszerte 200 művészi alkotását tartják nyílván (Párizs: Louvre, Pétervár: Ermitázs).
Az 1797. esztendőben 10 hónapos korában elhunyt az éppen hogy megszületett Báró Vay Vilmos, majd alig egy esztendőre rá 1798-ban a nagyapja Exteni Báró Wartenslében Vilmos, és néhány hónappal később annak felesége Széki Teleki Klára grófnő is. Mérhetetlen szomorúságában a gyermekét, édesapját és édesanyját sirató fiatal édesanya Báró Vay Dánielné, született Wartenslében Eszter az 1800-as esztendőben Rómába utazván rendelte meg Canovánál a síremléket, amelyért 1812-ben 1000 aranyforintot fizetett. A síremlék csak mintegy 30 évvel a temetések után került Gyömrőre, ahol a bárónő testvére Báró Exteni Wartenslében Károly és unokatestvére Széki Teleki László gróf, gyömrői nagybirtokosok, az éppen hogy újjáépült református templom falában helyezték el az 1829. esztendőben.
A Magyarországon egyedülálló relief szimbólumokkal gazdagon díszített három mezőből áll. Középen az angyala klasszikus görög metszésben alkotva látja, hogy küldetése van. Szomorú kötelessége az élet fáklyájának kioltása. Bánatos arca jobbról érkező reggeli fényben nyugodt, békés. A balról érkező esti fények nyugtalan árnyékot csalnak rá és szeme sarkában fájdalmas könnycsepp domborodik elő, hirdetve a szobrász művészetének titokzatos lehetőségeit. A jobboldali pálmaág a Széki Teleki grófi család, a baloldali kard Exteni Wartenslében család dicsőséges életére utaló jel. A timpanonban elhelyezett rózsa, szőlő és pillangó, számunkra a művész halál fölötti reménységeiről beszél, hiszen a rózsa szépségével és töviseivel, a szőlő a terméséből sajtolt borral, a pillangó átlényegülő metamorfózisával Krisztusra mutató szimbólumok. Jézus Krisztus fájdalmasan szép áldozatával szerzett diadalt a halál felett s reménységet minden ember számára az örök életre.
A dombormű alatt található fekete márványtábla felirata: "Boldogok, akiket a puha föld takar. Számomra pedig marad a gyász és hamvaitok számontartása."
Kókusz-kehely
A templom kegytárgyai közül említésre méltó a Kókusz-kehely, egy aranyozott ezüstkehelybe foglalt kókuszdiót láthat az ünnepi gyülekezet úrvacsoraosztás alkalmával az úrasztalán.
Az eredeti kehely XIII. századi erdélyi ötvös munkája, a honfoglaló magyarok által behozott tarsolylemez mintákkal díszített szép örökség.
Története a hagyomány szerint Kemény János erdélyi Fejedelemhez kötődik, aki a II. Rákóczi György Fejedelem által 1657-ben indított lengyel hadjárat során mint főkapitány tatár fogságba esett s majd két esztendeig a Krím félszigeten sínylődött. Rabságában ez a kókuszdió volt az ivópohara. Szabadulása után az erdélyi rendek 1661-ben Fejedelemmé választották, ő pedig szenvedéseinek poharát a régi kehely kettévágásával aranyba foglalta és a fejedelmi asztalára helyezte.
A Kókusz-kehelyben a kókuszdiót három tatár-ördög figurát mintázó pánt szorítja "Krisztus szenvedéseivel bilincselte meg és győzte le a Sátán hatalmát" tanítják hitvallásaink. Fejedelmek, ország nagyjai álltak meg e kehely mellett alázatos szívvel, hogy megvallják bűneiket és bocsánatot nyerjenek.
Nemzedékről nemzedékre hagyományozva került végül is Erdélyből Gyömrőre. A Széki Teleki grófi család egy áldozatos tagja tette le a gyömrői reformátusok templomának úrasztalára s állt maga is mellé családjával a gyülekezettel közösséget vállalva ünnepében.
Méltó párja a kókuszkehelynek Teleki Mihály kancellár második feleségének Árva Veér Juditnak 1700-ban készített aranyozott úrvacsoraosztó ezüsttányérja és a XVIII. századi boroskancsó, melynek felirata: "Jézus Bárány vére, lelkem kincse s bére más érdem állj félre!"
- Részletek
- Kategória: Turizmus
A templom építésének gondolata az 1910-es évekre nyúlik vissza, azonban érdemben csak Prause József plébános gyömrői működése alatt vált valóra.
Ő 1929-ben először a kultúrházat építi fel, itt tartották az istentiszteletet a templom felépüléséig.
A templom terveit Lechner Lóránt készítette.
1935-ben gróf Széchenyi Gyula építési vállalata elvégezte a statikai számítást és elkészítette a költségvetést és a részletterveket.
A kivitelezési munkák levezetésére Horváth Imre és Schulok Mihály kaptak megbízást.
A kitűzés 1935. januárjában, az első kapavágás 1935. február végén megtörtént. Az alapkőletétel 1935. október 13-án volt.
1938-ban az építkezés folytatására kiírt pályázaton Hajagos Andor nyerte el a munkát. Az asztalos szerkezeteket Dochnál Dezső és Schrauf József készítették, a villany-szerelést Fürtös László. Az oltár és az egyéb műkő munkák Szabó László műve. A színes üvegablakok elkészítésével Palka Józsefet bízták meg. Az ablakokat szponzorálók nevei szerepelnek az üvegeken.
Az építés 1938. szeptember 11-én a templom felszentelésével befejeződött.
Az anyagi körülmények miatt az eredetileg tervezetthez képest elmaradt a két torony és a köztük lévő rész felépítése. A templom a mai napig így áll.
1954-ben orgonát kapott a templom, 1954-55-ben karzat épült, mely id. Pál Mihály munkája. 1959-ben az áldoztató-rács helyett műkő mellvéd készült, a domborműveket szintén id. Pál Mihály készítette.
A templombelsőt 1955-ben Szilágyi Lajos festette ki.
Az új liturgikus teret 1979-ben alakították ki.
Az ideiglenes harangtorony 1981-ben készült Percel Dénes tervei alapján.
A templomnak az eredeti terveknek megfelelő befejezése a mai kor embereinek feladatává vált. A gyömrői római katolikus közösség elhatározta, hogy a templom befejezésének munkálatait az anyagi segítség függvényében elindítja. A Jézus Szíve Római Katolikus Plébániatemplom méltó befejezése Gyömrő ügye, mint ahogy annak idején az egész lakosság felekezetre való tekintet nélkül összefogott az építésére. 2005-2006-ban a templom teljes belső felújítása elkészült. Most még szebb pompában várja a híveket napról-napra, hétről-hétre.
Itt kell említést tennünk a templomban működő Eszterházy Pál Katolikus Énekkarról.
Gyömrőn a történelmi időkre visszatekintve több mint 100 esztendeje működnek színjátszó körök, énekkarok, dalárdák, zenekarok a kultúra szolgálatában. Ezen időszak egyik kiemelt énekkara az Erkel Ferenc nevét viselő gyömrői férfikar volt 50 éven át. Városunk zenei és énekkultúrájának művelői napjainkban egyre gyakrabban lépnek a közönség elé. Nincs ez másképp kórusunkkal sem.
Az énekkar 1995 őszén alakult 5 lelkes fiatal kezdeményezésére Novák Gyöngyi vezetésével. Eleinte zsoltárokat és kisebb kétszólamú műveket énekeltünk. A már létszámban is megnövekedett énekkart Kéri Béla és Barabás Miklósné kántor vezette. A helyi szolgálaton kívül meghívásokat kaptak és kapnak a környékbeli templomokba is, illetve két alkalommal részt vettek a váci egyházmegyei kórustalálkozón is. A kórus 1996-ban vette fel jelenlegi nevét, és azóta Eszterházy Pál Katolikus Énekkarként ismernek bennünket. Sokan tudják Önök közül, hogy névadónk, Eszterházy Pál Magyarország nádora volt, egyben zeneszerző, legfőbb műve a Harmónia Celestis, mely a magyar barokk zeneművészet egyetlen európai rangú emléke.
Ekkor vállalta el a karnagyi teendőket Bagóczky Tamásné, aki hosszú éveken át áldozatos munkával vezette a kórust. A kórust egy rövid ideig Angyal Jenőné vezette, majd a karnagyi teendőket 2006. szeptember 1-jével Tarnóczyné Varga Csenge vette át.
A szentmise szolgálatokon kívül rendszeresen részt vállalnak a városi ünnepeken, ökumenikus alkalmakon, s évek óta önálló koncertekkel is fellépnek. Ilyen például - a már említett - II. Rákóczi Ferenc gyömrői beszédének emlékére évenként megrendezett Országos Rákóczi Napok keretén belül a falusi Nepomuki Szent János Római Katolikus Kápolnában adott nagy sikerű ünnepi hangverseny.
- Részletek
- Kategória: Turizmus
NYITVA TARTÁS:
Minden nap 10:00-20:00-ig
JEGYÁRAK:
Egész napos: (10 órától)
Felnőtt: 2.000 Ft
Gyermek (3-14 éves korig): 1.500 Ft
Diák, nyugdíjas (diák vagy nyugdíjas igazolvány felmutatásával): 1.500 Ft
Családi jegy: 6.000 Ft
(2+2 vagy 1+3, minden további gyermek +500 Ft)
Kedvezményes időszakban: (17 órától):
Felnőtt: 1.200 Ft
Gyermek (3-14 éves korig): 800 Ft
Diák, nyugdíjas belépőjegy (diák vagy nyugdíjas igazolvány felmutatásával): 1.000 Ft
A gyömrői lakosok továbbra is kedvezményes áron léphetnek be a fürdő területére: felnőtteknek 500 Ft, míg gyermekeknek 400 Ft a belépő lakcím igazolás ellenében.
LakeBeach felnőtt: 5.000 Ft
LakeBeach gyermek: 2.500 Ft
A Tófürdő története
Gyömrőy Aurél 1890-ben téglagyárat és malmot létesített a mostani tófürdő területén, mely 66 lakosnak adott munkát. Ekkor vette kezdetét Gyömrő iparosodása. Kihasználva a gyár kapacitásait Gr. Teleki Tiborral keskeny nyomtávú vasutat (1893) építenek a téglagyár és a Vasútállomás között, így Gyömrő még gyorsabb fejlődésnek indult.
Az 1900-as évek kezdetén azonban az agyagbányát elöntötte a feltörő karsztvíz, és létrejött városunk tófürdője. A mélyből feltörő sokholdas víz felülete és a körülötte lassan felnövő fák alkotta zöld környezet ideális volt egészségi szempontból is.
Ezt fedezte Okulicsányi-Kuthy Dezső orvos professzor tüdőgyógyász (Bécsben született 1869-ben, Budapesten végezte tanulmányait. A bécsi és a torontói egyetemen is dolgozott). Megvizsgáltatta a tó vizét, s megállapították annak rádiumos, magnéziás, ammoniás és salétromos tartalmát, amit nemcsak egészségesnek, hanem érelmeszesedés ellen és reumatikus panaszok enyhítésére, a környezetet, pedig jó klímája miatt tüdőbetegek felüdülésére is alkalmasnak találták. 1923-24-ben megvásárolta részben községtől, részben pedig magántulajdonosoktól ezt a területet, és kezdte folyamatosan kiépíteni strandfürdővé. 1927 elején megnyílt a Gyömrő-Tófürdő vasúti megálló, népszerű nevén a „Kisállomás.”
Óriási volt a fellendülés. 2004-2007-ben az országban szinte egyedülállóan a település szívében található tófürdő teljes mértékben felújításra került. Több új vizesblokk épült, az egész terület alá új ivóvízvezeték és csatorna lett lefektetve.
A zöld felület nagyságát is növelték, illetve több, szép díszcserje, virág került a fürdőrészre. A víz utánpótlásáról a felújított rétegvizes, ivóvízminőségű, 78 m mély kút gondoskodik 200 köbméter/perc vízhozammal, mely a tó vizének 1/3-t kicseréli.
A tó vize nyáron 26-30oC-ig is felmelegedhet, elsősorban a sekélyebb részeken. Télen korcsolyázásra is van lehetőség.
2021-ben a Tófürdő újabb arculatváltáson esett át, és a megújult design mellett komoly célt is meghatároztunk: a Gyömrői Tófürdő lett az ország egyetlen ökofürdője.
Szeretettel várunk mindenkit, látogassanak el Önök is városunk egyik kiemelkedő természeti kincséhez, a Gyömrői Tófürdőhöz!
Bővebb információ, élőkép:
Tófürdő weboldal
Tófürdő Facebook
Tófürdő Instagram
3. oldal / 4